Az ISO 14001 szabvány a környezetközpontú irányítási rendszerekre vonatkozó követelményeket határozza meg. E követelmények közül néhány központi jelentőségű az EMS hatékonysága szempontjából. Ezek közé tartoznak a kockázatok és lehetőségek kezelésére irányuló intézkedésekre vonatkozó követelmények, különösen a vállalat jelentős környezeti szempontjai tekintetében. A következő cikkben szabványügyi szakértőnk a szabványnak megfelelő megvalósítás egy lehetséges megközelítését mutatja be.
Loading...
TARTALOM
- Jelentős környezeti szempontok a környezetgazdálkodásban
- Melyek a szabvány legfontosabb követelményei?
- Környezeti szempontok az életciklus-értékelésben
- Általános megközelítés
- Példák a környezeti szempontokra
- A környezeti szempontok azonosítása és értékelése
- Értékelési mátrix és értékelési kritériumok
- Összefoglaló
- DQS: Mit tehetünk Önért
Melyek a jelentős környezetvédelmi szempontok a környezetgazdálkodásban?
A szakkifejezés valójában nem magától értetődő, ezért a jól ismert ISO 14001 környezetvédelmi szabvány a következő definíciót adja:
"Környezeti szempont: egy szervezet tevékenységének, termékének vagy szolgáltatásának olyan eleme, amely kölcsönhatásba lép vagy léphet a környezettel".
ISO 14001:2015 - Környezetközpontú irányítási rendszerek - Követelmények használati útmutatóval.
Ennek megfelelően a definícióhoz fűzött megjegyzések hozzáteszik - és ez a döntő pont -, hogy egy környezeti szempont csak akkor környezeti szempont, ha van, vagy legalábbis lehet egy vagy több környezeti hatása. A szabály itt az, hogy minél jelentősebb egy környezeti szempont, annál jelentősebb lehet a környezetre gyakorolt hatása.
E definíció szerint gyakorlatilag minden típusú vállalati tevékenységnek vannak többé-kevésbé jelentős környezeti szempontjai. Tágabb értelemben például már a csomagküldésnek is van környezeti vonatkozása. Ami azonban egyedi esetben nem jelent problémát, az a csomagok tömeges küldésekor (például egy csomagküldő vállalkozásnál) jelentős környezeti szemponttá válhat.
Melyek a szabvány legfontosabb követelményei?
Az ISO 14001 szabvány 6.1.2. fejezete határozza meg a környezetvédelmi szempontokra vonatkozó követelményeket.
A vállalatnak először azonosítania és értékelnie kell a környezeti szempontjait és a kapcsolódó környezeti hatásokat, figyelembe véve az anyagok és az energia be- és kimenő mennyiségét, valamint az összes reális működési körülményt, az EMS keretében.
A következő lépés azoknak a környezeti szempontoknak az azonosítása, amelyek jelentős változást okoznak vagy okozhatnak a környezetben, és ezért relevánsak a környezetvédelmi vezetési rendszer szempontjából. Lényeges, hogy vállalata képes legyen ellenőrizni vagy legalábbis befolyásolni az azonosított környezeti szempontokat.
Környezeti szempontok az életciklus-értékelésben
A környezetvédelmi szabvány ugyanakkor előírja, hogy a környezeti szempontok meghatározásakor mind a termékek, mind a szolgáltatások életciklusát figyelembe kell venni. Ez például a termékek életciklusának végén - esetleg jóval azután, hogy a termék elhagyta a vállalatot - a termékek kezeléséből eredő környezeti hatásokkal együtt a környezeti szempontokat is magában foglalhatja. Természetesen az életciklus kezdete is szerepet játszik, kulcsszavak itt például a termékhez szükséges nyersanyagok vagy alkatrészek beszerzése.
A szabványos követelmények azonban nem tartalmazzák a termékek vagy szolgáltatások megfelelő ökológiai mérlegének elkészítését. Az ISO 14001 szabvány mellékletének A.6.1.2. pontja szerint elegendő az életciklus azon egyes szakaszainak "gondos mérlegelése", amelyekre a vállalat befolyást gyakorolhat.
A szabvány azonban nem határozza meg pontosan, hogy mit jelent a "gondos mérlegelés". Ezt minden vállalatnak vagy szervezetnek saját magának kell eldöntenie, figyelembe véve sajátos helyzetét.
Határozza meg a környezeti szempontokat: Általános megközelítés
Nem szükséges minden egyes nyersanyagot, minden egyes terméket vagy a szolgáltatás során végzett minden egyes tevékenységet elemezni a lehetséges környezeti szempontok relevanciája szempontjából. Vállalata inkább csoportosíthatja vagy kategorizálhatja a tevékenységeket, termékeket és szolgáltatásokat értelmes módon, de csak akkor, ha vannak közös, jelentős jellemzők.
"A környezeti szempontok kezelését az ISO 14001:2015 szabvány szerint környezeti teljesítménynek nevezik."
ISO 14001:2015, fejezet. 3.4.11
Végül a szervezetének meg kell határoznia, hogy ezekből a jellemzőkből adódnak-e releváns szempontok, milyen jelentős környezeti hatások származhatnak belőlük, és hogyan javítható a környezeti teljesítmény. Az ISO 14001 szabvány a mellékletben az A.6.1.2. pont alatt tesz javaslatokat arra vonatkozóan, hogy milyen környezeti szempontokat lehet figyelembe venni ebben a tekintetben. Ez az "ellenőrző lista" azonban nem teljes, és az említett szempontok nem vonatkoznak egyformán minden vállalatra és szervezetre.
Példák a környezetvédelmi szempontokra
- Kibocsátás a légkörbe
- Vízbe történő kibocsátás
- A talaj szennyezése
- Nyersanyagok és természeti erőforrások felhasználása
- Energiafogyasztás és -felszabadítás
- Hulladék keletkezése
- Földterület-fogyasztás
Ez a lista olyan magasabb szintű környezeti szempontokat határoz meg, amelyeket esetleg tovább kell bontani. Például a nyersanyagok fogyasztását mindig megelőzi a nyersanyagok kitermelése és szállítása. Ez ismét olyan egyedi környezeti szempontokat eredményez, amelyek csak részben ellenőrizhetők, de esetleg befolyásolhatók.
A termék vagy szolgáltatás életciklusának fent említett figyelembevétele tehát lényeges szerepet játszik a közvetett vagy közvetlen környezeti szempontok meghatározásában. Figyelembe kell venni azokat a harmadik féltől származó termékeket és szolgáltatásokat is, amelyek beépülnek a vállalat tevékenységébe.
ISO 14001 - fenntartható környezetgazdálkodás
A nemzetközi szabvány szerinti tanúsított környezetirányítási rendszer ✓ A kockázatok minimalizálása és a környezeti teljesítmény javítása ✓ Felelős és fenntartható üzleti tevékenység ✓
A környezetvédelmi szempontok azonosítása és értékelése a környezetgazdálkodásban
A vállalaton belüli jelentős környezeti szempontok azonosítására az ISO-szabvány nem határoz meg olyan módszert, amelyet a környezetvédelmi vezetők (EMB) követhetnének. A melléklet kimondja: "A jelentős környezeti szempontok meghatározására nincs konkrét módszer, azonban a megállapított módszernek és kritériumoknak következetes eredményeket kell nyújtaniuk".
Jó kiindulópont lehet a környezeti szempontok megkülönböztetése valamennyi működési feltétel (szándékolt és nem szándékolt), valamint közvetlen és közvetett szempontok szerint. Ezt a fenti ellenőrző listában megadott lehetséges környezeti szempontok példái mentén lehet a legjobban elvégezni. Célszerű egyúttal a lehetséges eredő környezeti hatásokat is figyelembe venni.
"A környezeti szempontoknak nem feltétlenül csak negatív környezeti hatásokkal kell járniuk - lehetnek pozitív következményeik is."
Annak értékeléséhez, hogy egy környezeti szempont jelentős-e, környezeti kritériumokat kell meghatározni. Ezeket a környezeti kritériumokat a környezeti szempont típusa és a lehetséges környezeti hatás súlyossága szerint kell rangsorolni. Meg kell jegyezni, hogy egy első pillantásra nem jelentősnek tűnő környezeti szempont további kritériumok alkalmazásával válhat jelentőssé. Ez a helyzet például a jogi kötelezettségek vagy az érdekelt felek aggályai tekintetében.
A jelentős környezeti szempontok azonosításával kapcsolatban az ISO 14001 nem csak azokról beszél, amelyek káros környezeti hatással járnak, hanem azokról is, amelyek pozitív hatást gyakorolnak a környezetre. Ez a helyzet minden olyan esetben, amikor egy vállalat releváns tevékenységeket kezdeményez, például a víz vagy a talaj minőségének javítását vagy a környezettudatosság képzéssel történő növelését.
Értékelési mátrix és értékelési kritériumok
A jelentős környezeti szempontok azonosításának folyamatorientáltnak kell lennie, és input-output elemzésen kell alapulnia, esetleg szervezeti (beleértve a területi) egységekre lebontva. Egy ilyen elemzéshez megfelelő kulcsmutatókra van szükség, például mérések segítségével. E mutatók segítségével meghatározhatók és számszerűsíthetők a bejövő és kimenő anyagáramlások.
Bejövő anyagáramlások - példák
Energia, víz, nyersanyagok, segédanyagok stb.
Kimenő anyagáramlások - példák
Termékek, hulladékok, kibocsátások, szennyvíz, hulladékhő stb.
Az ABC-módszer, amely meglehetősen könnyen alkalmazható, az azonosított közvetlen és közvetett környezeti szempontok rendszeres értékelésére használható. Három kategóriában mutatja be a környezetvédelmi vezetési rendszerre vonatkozó relevanciát:
- A: nagyon problematikus
- B: mérsékelten problematikus
- C: nem problémás
A besorolás alapjául szolgáló kritériumok valahogy így nézhetnek ki: Relevancia a következők szempontjából
- Jogi követelmények
- Társadalmi követelmények
- A környezetre gyakorolt káros hatás (normál állapot/esemény)
- Környezeti költségek
- Upstream és downstream folyamatok
- Erőforrás-fogyasztás
Például "társadalmi követelmények":
A: Folyamatos (jogos) kritika az érdekelt felek részéről
B: Figyelmeztetések a leértékelésre / szigorúbb szabályozásra irányuló követelések
C: Nincs jelentős kritika a közvélemény részéről.
Miután a fenti kritériumok mindegyikéhez megtörtént a relevancia (fontosság) hozzárendelése, az összesített eredményt át lehet vinni egy mátrixba, például egy hőtérképbe, amely az előzőleg meghatározott színezés alapján jelzi egy-egy környezeti szempont fontosságát. A pontrendszerben történő hozzárendelés is hasznos lehet.
A jelentős szempontok azonosításából és értékeléséből levont következtetések attól függnek, hogy az eredményekből milyen lehetséges kockázatok és lehetőségek adódnak a környezetvédelmi vezetési rendszer számára.
Környezeti szempontok az EMAS-ban is
A jelentős környezeti szempontok azonosítása azonban nem az ISO 14001 szabvány egyedi jellemzője. Az Európai Unió környezetvédelmi vezetési pecsétje, az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme) szintén előírja ezt a követelményt az úgynevezett környezetvédelmi nyilatkozat során. Itt a jelentős környezeti szempontok képezik a környezetvédelmi célok megfogalmazásának alapját.
A szabványnak megfelelő környezetvédelmi szempontok meghatározása: Összefoglaló
A környezeti szempontok kezelése nagy jelentőséggel bír az ISO 14001 szerinti környezetgazdálkodásban. Ezen a ponton számos döntés születik a hatékony irányítási rendszer - és maga a környezet - szempontjából. A környezetre negatív vagy pozitív hatással bíró jelentős környezeti szempontok azonosítása nem olyan, mintha kristálygömbbe néznénk.
Bár a szabvány nem határoz meg konkrét módszert, a környezeti szempontok meghatározására viszonylag egyszerűen, folyamatorientált eszközöket és eljárásokat lehet kidolgozni. Ilyen például a környezeti szempontok ellenőrző listái, hogyan lehet azonosítani a környezeti hatásaikat, vagy az értékelési mátrixok a megfelelő értékelési kritériumokkal. A vállalatok így szisztematikusan, strukturáltan és célzottan teljesíthetik az ISO 14001 környezetvédelmi szempontokra vonatkozó követelményeit.
DQS: Mit tehetünk Önért
A környezetvédelmi szabvány szerinti irányítási rendszer előnyei ISO 14001 teljes körűen kibontakozik az auditálással és tanúsítással. Többek között a német DAkkS (Deutsche Akkreditierungsstelle GmbH) által akkreditált szakértő tanúsító szervezetként a klasszikus tanúsítási folyamat részeként auditáljuk az Ön környezetvédelmi vezetési rendszerének hatékonyságát. Ez lehet egy integrált irányítási rendszer része is.
Auditjainkat egyénileg tervezzük meg, és az Ön vállalatának körülményeihez és céljaihoz igazítjuk. A DQS tanúsítvánnyal nemzetközileg elismert bizonyítékot kap arra, hogy a szabvány szigorú környezetvédelmi követelményei ténylegesen teljesültek. Az éves ellenőrzés a folyamatok stabilitásának biztosítását és a kockázatok minimalizálását szolgálja. Az újbóli tanúsításra háromévente kerül sor.
Loading...
ISO 14001 tanúsítás
Mennyi munkát kell elvégeznie ahhoz, hogy irányítási rendszere a következő tanúsítványt kapja meg ISO 14001? Tudja meg ingyenesen és kötelezettség nélkül.
Megjegyzés: Cikkeinket kizárólag az irányítási rendszerekkel foglalkozó, sokéves szabványügyi szakértőink és auditoraink írják. Ha bármilyen kérdése van a szerzőhöz, kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot. Örömmel várjuk a beszélgetést.
DQS hírlevél
Maradjon naprakész és iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző
Kai-Uwe Kaiser
DQS termékmenedzser, auditor és szakértő a környezetvédelem, az energia, az energiahatékonyság és a fenntarthatóság témakörében, valamint auditor a minőségügy és az autóipar területén. Kaiser úr sokéves tapasztalattal rendelkezik termékmenedzserként, termelési vezetőként, minőségügyi vezetőként többek között a környezetvédelem, az energia, a munkahelyi biztonság menedzsment területén, valamint üzemvezetőként az autóiparban. Szakértelmét különböző képzéseken is kamatoztatja.
Loading...